A 60-as évek közepének egyik legstílusosabb brit rhythm and blues combója, amely azonban nem vetekedhetett a The Animals, a Them, a Spencer Davis Group vagy a The Yardbirds sikereivel.
A társulat 1963-ban alakult meg, a The Red Bludd's Bluesicians társulatból.Itt játszott Arthur Wood (ének), Don Wilson (basszusgitár), Derek Griffiths (gitár), Jon Lord (orgona) és Reg Dunnage (dob). A zenekar Wilson és Dunnage kilépése után vette fel a The Art Wood Combo, majd később a The Artwoods nevet. A csoport vezetője és névadója Art Wood énekes lett, aki megfordult Alexis Korner's Blues Incorporatedben is. Az új ritmusszekcióban Malcolm Pool (basszusgitár) és a liverpooli Keef Hartley (dobok) kapott helyet. Első fellépéseiket a Klook's Kleek klubban tartották a Graham Bond Organization előzenekaraként.
A zenekar a Decca kiadótól kapott szerződést. 1964-ben jelent meg bemutatkozó kislemezük egy Leadbelly-blues, a Sweet Mary feldolgozásával és az If I Ever Get My Hands On You című számmal. A zenekar az elkövetkező években számos kislemezt adott ki. Ezek egyike sem lett Top 50, de biztosították az együttes folyamatos jelenlétét a korabeli zenei életben.
A The Artwoods az amerikai rhythm and blues hagyományokon nyugvó muzsikát játszott, ellentétben azonban a többi brit csoporttal nem a keményebb chicagói stílust, hanem a Booker T. and The MG's nevével fémjelzett soul és jazz inspirációjú hangzásvilágot követték. A The Artwoods zenei világának meghatározói Art Wood egyéni éneke, valamint Jon Lord virtuóz orgona- és zongorajátéka voltak.
A zenekar hamarosan jó hírnévre tett szert. Törzshelyük az Oxford Streeten lévő 100 Club és az Eel Pie Island koncertterem volt. A brit csoportok közül az elsők között jutottak el Kelet-Európába. A Billy J. Kramer and the Dakotas társaságában Lengyelországban turnéztak.
1966-ban a londoni Denmark Streeten lévő Southern Music stúdióban elkészítették első nagylemezüket. Az Art Gallery című album producere Mike Vernon volt. A zeneanyag döntő hányada amerikai rhythm and blues feldolgozásokból állt.Allen Toussiant, Otis Redding, Naomi Neville, Deadrio Malone művei mellett két szám is elhangzott a Booker T. and The MG's repertoárjából. A korong két legjobb felvétele Solomon Burke-től kölcsönzött Keep Lookin', s a Walk On The Wild Side című instrumentális volt. Az utóbbit Jimmy Smith jazzmuzsikustól vették át.
Az Art Gallery a korszak egyik figyelemre méltó alkotása volt, ugyanakkor a banda gyengéit is jól mutatta. A gondot elsősorban az jelentette, hogy nem rendelkeztek saját szerzeményekkel, végig megmaradtak "koppintós" zenekarnak.

The Artwoods - Art Gallery (+ 14 bonusz szám)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése